A német és a francia kormány, illetve a kelet-közép-európai országok afelé tolják az uniós döntéshozatalt, hogy mérsékeljék az Európai Bizottság által felfüggeszteni javasolt 7,5 milliárd eurónyi kohéziós pénz mértékét, cserébe Magyarország remélhetőleg feladja vétóját az ukrajnai támogatási programmal, illetve a globális minimumadó rendszerrel szemben - derült ki a Politico ma reggeli hírleveléből. Azt is vázolják, amit mi már tegnap délután megírtunk saját információink alapján, hogy ma nem valószínű döntés a pénzügyminiszterek ülésén a négy ügyben.
Egyszerre két fronton, Brüsszelben és Budapesten, is nagy jelentőségű fejlemények történnek kedden a magyar EU-pénzek kapcsán, amelyek meghatározzák majd a következő két hét végkifejletét, azaz azt, hogy konkrétan mennyi felzárkóztatási forrásunkat függesztik fel a tagállamokat tömörítő Tanácsban, illetve hivatalosan is megkapjuk-e a jóváhagyást a magyar helyreállítási programra – ez rajzolódik ki a Portfolio számos háttérinformációja és a nyilvánosan elérhető információk összedolgozása alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a szövevényes ügyhalmazt és a potenciális kivezető utakat.
Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport – mind a tíz civil helyet betöltötték - közölte csütörtök kora délután az Integritás Hatóság. Ezzel egy újabb feltétel teljesült határidőre az EU-s pénzek kiszabadításához.
Bár már hónapok óta intenzív tárgyalások zajlottak a magyar kormány és az Európai Bizottság között arról, hogy idehaza mit és hogyan kellene megváltoztatni az EU-pénzek kiszabadításához, mégsem tett meg 13 konkrét lépést határidőre a kormány, és az EP felőli nyomásgyakorlás mellett jórészt végül ez vezetett oda, hogy a Bizottság 7,5 milliárd eurónyi forrásunk felfüggesztését javasolta tegnap – derült ki egy most nyilvánosságra hozott brüsszeli anyagból. Mégsem biztos azonban az, hogy valóban ennyi pénzünk ragad be, mert lehet ez akár 11,4 milliárd euró is, vagy akár 7,5 milliárdnál jóval kevesebb is, ugyanis két nagy csavar lehetőségét is látjuk már a történetben.
Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási programját, de mivel nem ért el kellő haladást a magyar kormány a 17 közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedés eddigi végrehajtásában, ezért 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás felfüggesztését is javasolja egyúttal a tagállamokat tömörítő Tanácsnak – hangzott el a Bizottság ma déli sajtótájékoztatóján. A helyreállítási program forrásaihoz csak azután tud hozzáférni a kormány, hogy 27 féle szupermérföldkövet maradéktalanul teljesít, benne négy komoly igazságügyi reformmal, a felfüggesztett felzárkóztatási pénzek pedig csak azután nyílnak meg, hogy a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul végrehajtja, illetve a nem felfüggesztett rész csak azután nyílik meg, hogy az uniós alapértékeknek is megfelel Magyarország. A szerdai bejelentések lényegében megegyeznek a Portfolio kedd este részletesen megírt értesüléseivel, amely cikkben azt is bemutattuk, hogy miért nem lehet egyelőre megmondani: mikor jöhetnek az új EU-pénzek Magyarországra. Ez ugyanis elsődlegesen a magyar kormányon, a bevállalt feltételek teljesítésének minőségén és sebességén múlik, másodlagosan pedig a brüsszeli értékelés tartalmán. Az alábbiakban a mai fontos fejleményeket mutattuk be hírfolyamunkban.
A cseh soros EU-elnökség azt tervezi, hogy megfordítja a négy kulcsfontosságú ügyben a szavazások sorrendjét a pénzügyminiszteri Tanács decemberi ülésén, és így előbb azokat az ügyeket viszi szavazásra, amelyeket eddig blokkolt a magyar kormány (Ukrajna közös adósságvállaláson keresztüli támogatása, illetve globális minimumadó), és ha feladja ezekben a vétóját, csak akkor kerülne sor a magyar helyreállítási program jóváhagyására, illetve a felzárkóztatási programokbeli felfüggesztésekről szóló tanácsi döntésekre – tudta meg a Politico. Mindez éppen a fordítottja annak, mint ami múlt héten kinézett az akkori napirendi pontok sorrendje alapján, igaz amint megírtuk: benne volt a pakliban, hogy a napirend, illetve a szavazási sorrend változik a háttérbeli politikai huzavona miatt.
Lesz megállapodás az EU-pénzekről, amelyek hazai elosztásához sok évig szigorú kontrollt kapunk a nyakunkba, az viszont még teljesen bizonytalan, hogy mikor érkeznek meg az első nagyobb összegek a magyar államkasszába a 2021-2027-es felzárkóztatási és helyreállítási forrásokból, leghamarabb erre jövő nyártól van esély – ez a lényege a szerdán déli órákban várható brüsszeli bejelentésnek Magyarország szempontjából.
Azután, hogy az Európai Bizottság felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja a magyar EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos javaslatát, nem valószínű, hogy a következő 2-3 hétben engedik jóváhagyni a felfüggesztési veszélyben lévő három Operatív Programot – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó egyik brüsszeli bizottsági forrástól. Ez pedig váratlanul súlyos következményhez is elvezethet: akár 11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunkat is felfüggeszthetik a hírekben szereplő 7,5 milliárd euró helyett. Levezetjük, hogy miért van benne ez a pakliban, illetve azt is összefoglaljuk, hogy most mi a helyzet az EU-pénzeinkkel és mik a kilátások.
A magyar kormány is csak a sajtóból tudta meg, hogy az Európai Bizottság szűkkörű felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi felfüggesztést a felzárkóztatási forrásoknál, mert elégedetlen a 17 féle magyar korrupcióellenes és közbeszerzési lépés eddigi végrehajtásával - derült ki egy mai kormányzati háttérbeszélgetésen. Ezzel együtt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a felfüggesztéssel érintett pénzen kívül a többi pénzről megszülethetnek év végéig a szükséges megállapodások, illetve a helyreállítási programról is, így a Brüsszel felől érkező folyósítások volumenét egyelőre nem érinti a jogállamisági eljárás fennmaradó monitoringja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az eseményen utalt rá, hogy az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós hitelprogram kapcsán a magyar kormányzati álláspontban esetleg lehet változás, de a globális minimumadóval kapcsolatos magyar álláspontban nem.
Nagy többséggel, 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament azt a szigorú határozatot, ami szerint nem elégséges a magyar kormány által vállalt 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési lépés teljesítése még akkor sem, ha azokat maradéktalanul végrehajtaná a kormány. Ezért az EP kemény hozzáállásra szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsot a magyar jogállamisági helyzet, illetve a helyreállítási program kezelésére. Az elfogadott szöveg komoly megkötéseket tartalmaz arra, hogy Magyarország mikor és milyen feltételek után juthatna az új ciklusban EU-pénzekhez, de fontos hozzátenni, hogy a határozat jogilag nem kötelező érvényű a Bizottságra és a Tanácsra. Ezzel együtt mégis kénytelenek részben figyelembe venni annak tartalmát politikai okok miatt.
Elégedetlen a magyar kormány által szombaton átküldött végső teljesítési listával az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban, ezért azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak a jövő szerdai ülésen, hogy 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást függesszenek fel Magyarország felé – értesült a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megbízható bizottsági forrásokból. A lap úgy tudja, hogy erről és az eljárási lépésekről tegnap Ursula von der Leyen bizottsági elnök már tájékoztatta is az Európai Parlament frakcióvezetőit, és a Bizottság a megállapítását többek között arra is alapozta, hogy elégedetlenek az Integritás Hatóság egyik alelnökével, Holbusz Tímeával is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében a visszatartott magyar EU-s pénzekről lesz szó, valamint arról, hogy milyen összefüggés lehet a jogállamisági vita, és a magyar kormány közös EU-s hitelfelvétellel kapcsolatos álláspontja között. Egyebek mellett erről kérdeztük Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét. Az adás második részében a hazai lakossági állampapírpiaccal foglalkozunk, ahol nyártól októberig folyamatosan csökkent a befektetett állomány értéke, és még a legnépszerűbb papírtípusban is változás állt be. A témával kapcsolatban Árgyelán Ágnes, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
Magyarország mindent megtett azért, hogy az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében, a korábban kialkudott, az uniós pénzek lehívását lehetővé tevő tizenhét vállalást határidőre teljesítse - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben pénteken.
Az, ami ma megjelent az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékeseitől, látszólag ellentmond egymásnak, de összességében egy irányba mutat: Magyarország megkaphatja a november 29-i, vagy 30-i bizottsági döntéskor a jóváhagyást az 5,8 milliárd eurós helyreállítási programra, illetve az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi, kb. 3000 milliárd forintnyinál, jóval kisebb mértékű, feltehetően 3-4 milliárd euró körüli, felfüggesztésre tesz majd javaslatot a felzárkóztatási pénzeinknél a Bizottság. Pénz azonban egyelőre a helyreállítási programból és a felfüggesztett felzárkóztatási forrásokból nem lesz, csak azután, hogy a kormány maradéktalanul végrehajtja a beválltalt intézkedéseket.
„Értékelésünk szerint bár Magyarország a helyes irányba tett lépéseket, de ha a 17 kiigazító lépést megnézzük, akkor egyszerűen lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy ezek teljesen megszüntetik az uniós költségvetésre és az uniós pénzekkel való hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyeket Magyarországon” – jelentette ki egy ma délelőtti fontos európai parlamenti sajtótájékoztatón Petri Sarvamaa, az Európai Parlament magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos egyik társjelentéstevője (képünkön balról a második). Éppen a kijelentés elhangzása utáni perctől kezdett el szakadni a forint és ugrott 408-ról 414-ig az euróval szemben. Később Sarvamaa arra tett utalást, hogy várakozása szerint az Európai Bizottság az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euró helyett köztes útként például 3-4 milliárd eurónyi felfüggesztésre tehet majd javaslatot. Frissítés! A fentiek után az EP-beli jelzésekkel látszólag szembemenő kiszivárogtatás érkezett az Európai Bizottság felől, miszerint jóváhagynák a magyar helyreállítási tervet és eltekintenének a felzárkóztatási források egy részének felfüggesztési javaslatától, amely hírre átmenetileg 411-ig visszaugrott a forint, de aztán újra megütötték. Mindezek alapján az EU-pénzek folyósítási kilátásait ebben az értelmező cikkben foglaltuk össze.
Valószínűleg nem kerül a november 22-i európai bizottsági ülés napirendjére a magyar helyreállítási programról és a 17 féle korrupcióellenes intézkedésről szóló bizottsági értékelés témája, így tehát az is kérdéses, hogy az uniós pénzügyminiszterek december 6-i ülésén jóvá tudják-e ezeket hagyni, amikor egyéb, ezekhez képest prioritást élvező témákról kell döntést hozni, mint az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás és a globális minimumadó, amely két ügyet éppen Magyarország blokkolja egyedüli tagállamként – derült ki a Bloomberg friss információiból.
A mai műsor első részében, a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás miatt egyelőre befagyasztott EU-s forrásokról, a kormány eddigi vállalásairól, és az azokra adott EU-s reakciókról lesz szó. A EU-s pénzek kifizetésének lehetséges forgatókönyveiről Weinhardt Attilát, a Portfolio makro elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a kriptopiac 2022-es évéről, és a napokban kirobbant kriptotőzsde botrány hatásairól kérdezzük Kövesy Károlyt, a Portfolio részvényelemzőjét. A kriptopiacról szóló interjút még azelőtt rögzítettük, hogy az FTX kriptotőzsde csődöt jelentett volna.
Miután a minap kiszivárgott, hogy komoly reformokat vállalt be a magyar kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése terén a helyreállítási program elfogadásáért cserébe, pénteken fontos pozitív jelzést küldött az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő illetékese. Azt üzente ugyanis a Reutersen keresztül, hogy a magyar kormány „jelentős lépést” vállalt be, és példaként említette azt, miszerint a Kúria ezentúl nem fogja nehezíteni, hogy a magyar bírók jogértelmezésért az Európai Bírósághoz fordulhassanak. A pozitív brüsszeli hírre azonnali reakcióként 402-ről 400-ig erősödött a forint az euróval szemben, majd visszagyengült.
Szép-szép az a 17 féle intézkedés, amit a magyar kormány a jogállamisági eljárás lezárása és a részleges pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében bevállalt az utolsó pillanatban, de nehéz elhinni a jogállami keretek javításának valódi szándékát, illetve pár hét alatt bebizonyítania az Európai Bizottságnak azt, hogy tényleg tartós javulás következik be, ezért nem árt az óvatos hozzáállás – leegyszerűsítve ez az egyik fő üzenete annak a parlamenti határozati javaslatnak, amelyet a három német koalíciós kormánypárt tegnap terjesztett be a Bundestagnak, és amelyről ma várhatóan a késő esti órákban már szavazni is fognak. Frissítés! Csütörtök éjjel meg is szavazta a Bundestag kormánypárti többsége a határozati javaslatot, amelyről ebben a cikkben írtunk.
A német kormánypártok ma szavazhatnak meg egy olyan javaslatot, mely arra szólítja fel a kormányt, hogy keményen ellenőrizze Magyarország jogállamisággal kapcsolatos vállalásainak gyakorlati teljesülését – derül ki a Politico által megszerzett dokumentumból. A lap szerint nehéz lesz kibújnia saját koalíciós partnereinek kérése alól Olaf Scholz kancellárnak, vagyis kénytelen lesz az uniós források folyósítása ellen szavazni, ha nem lesznek meggyőzők az eredmények.
